Tokaj március

Ha március, akkor irány tokaji borokat kóstolni!

Tokaj-Hegyalja a történelem előtti időktől fogva lakott terület volt. A honfoglaló magyarok is szívesen táboroztak itt, az ő érkezésükkor valószínűleg már voltak errefelé szőlőterületek. Tokaj-hegyaljai szőlők első hiteles említése 1251-ből származik, a Turóczi prépostság alapítólevelében van erre vonatkozó utalás.

Az ország legmagasabb alkohol-, cukor- és savtartalmú borai születnek Tokaj-Hegyalján. E borok titkát nem csak az éghajlati, fekvési vagy talajadottságokban kell keresnünk, hanem ezek együttes hatásában. A hosszú, párás, napos ősz kedvez az érett szőlőszemek töppedésének, aszúsodásának. A szőlőben a Botrytis cinerea nevű gomba vonja be a szemeket, vékonyítja el a szőlőbogyók héját, segítve a sav és a cukor tökéletes harmóniájának létrejöttét. A világhírű aszúk és szamorodnik e nemes rothadású szőlőszemek hozzáadásával készülnek, a bor annál értékesebb, minél több aszúszőlőt tartalmaz.

A borvidékre jellemző a meleg nyár, a hideg tél, és a hosszú, napos, párás ősz. Az éghajlat kontinentális jellegű, gyakori a száraz, meleg késő őszi időjárás, ami lehetővé teszi az aszúszemek képződését.

A szőlőterületek vulkanikus riolit- és andezittufán kialakult lösz- és nyiroktalajon találhatók.

Engedélyezett tokaji szőlőfajták: furmint, hárslevelű, sárgamuskotály, zéta, kövérszőlő, kabar

A borvidék elsősorban az édes borairól lett világhírű, manapság a legtöbb pincészet már a száraz fajtaborokra és házasításokra helyezi a fókuszt. Emellett találkozhatunk tokaji területen területen termelt, de eredetvédelem alatt nem álló nemzetközi fajtákkal is (pl: rajnai rilzing, chardonnay, sauvignon blanc). Lent válogattunk néhány közönség kedvenc tokaji tételt, kóstold őket bátran!